Könnyű szelü kora est,
Szívem téped, bánatom,
Nem sírhatom válladon.
Mohó módon megcsaltál,
Titkon máshoz hajlottál,
Bánatom már nem hallod,
S lehet titkon leszarod.
Gyönyöröddel elteltem,
Egykor el is feledtem,
Miért is te rád vártam én
Éjjeleknek éjjelén.
/2013.03.10. 17:30, Poroszló/
