Múltba révedt jelen álom

Keser-édes álom andalít,
Élvezem, mint éretlen mandarint.
Okot keresek, s mégsem kell,
Vegül egyedül ébredek fel.

Az emlékek során,
Végig mentünk, mint zongorán,
S láttam, mit szemem rég csodált,
Ez keser-édes buja csodát.

Nem fájt, arcomra mosolyt csalt,
Könnyel táncolva halt
Belém, otthon és ölelés
Mit érzek én.

/2015.03.18. 13:00, Debrecen/