Istenes

Erős az ő keze, mégis oly gyöngéden tart,
Nyújtja, de nem adja már a mindenható kart,
Visszahullsz s ő nézi, némán, szó nem érint fült,
S a fájdalom ellene ezernyi gyűlölködést szült.
A fájdalom miért ő soha semmiképp nem vétkes,
Vádlása s számonkérése oly mértékben téves,
Hogy a bűnös kit úgy szeret, s ezért hagy hát élni,
Ha fáj, s csakis maga miatt, akkor tud csak tépni.
Akkor tud csak tépni, tépni s káromolni,
Nem mennyei atyja elé kérlelőn borulni,
Hisz ő másra se vágy, s csakis bennünk hinni,
S lelkünkből a könnyeknek tengerét kiinni.

/2012.04.08. 08:50/