Deja vu - Üdv itthon

Éget valami, valami régi emlék,
Egy helyben álltam, most menni szeretnék,
Ismerősen cseng egy régen fütyült nóta,
Mint a milliószor papírra írt óda.

S a szavak egyszerre, mind rám merednek,
De csak egy hullik ki tollamból, az hogy "szeretlek".
Oly lágyan, oly puhán lengi be a papírt,
S lelkemnek meghozza a reménytelen gyógyírt.

Hisz maga a betegség valója a gyógyszer,
S nincs helyette semmilyen olcsó áru pótszer.
Beteget ez gyógyít, s újra meg betegít,
A boldogság szépen, lassacskán beterít.

S mosolyogva, lassan, örömmel dőlsz hátra,
Hisz ez lenne minden, boldog ember álma.
S mámorosan, részegen írom meg levelem:
"Üdvözöllek itthon, réglátott szerelem!"

/2012.06.19. 0:44, Budapest/