Szeretnék újra kicsiny magzat lenni,
Összekuporodva még megnem születni,
Nem tudni semmiről örülni a létnek,
Nem várni, napjait, nem tudni a hétnek.
Boldogságot lelni a méhnek falában,
S új helyeket lelni minden fordulással,
Mohón fülelni és nevetni a zajra,
S igazán nem figyelmi semmiféle bajra.
Azon a zsinóron stabilan létezni,
Abból táplálkozni, sohasem éhezni,
Gondolni tudatlan, és ez nem lustaság:
Oh de imádnálak áldott tudatlanság!
/2012.08.20. 22:15, Buda/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése