Ha soraimat olvasod, biztos lehetsz benne,
Igen, a végzet utolért. Bár nem ismersz,
Hisz, hogyan is ismerhetnél,
Akkor végrendeletre se kellene papír.
Remélem, fájdalmad hamar elillan,
S az életben is tovább tudsz haladni nélkülem.
Szeretném, ha tudnád, hogy nagyon kerestelek,
Csak hát, így lett vége idő híján.
A szerelmes tekintetem arra a férfira hagyom,
Ki meglátja belsőd szépségét is, s nem csak a külsőnek hódol.
Óvó ölelésemet arra hagyományozom,
Ki képes megvédeni minden bajtól, fájdalomtól.
Szerető csókjaim arra a férfira hagyom,
Ki nem restell a világ végére menni a legszebb rózsáért,
Hogy azt ébredésed előtt elhozza néked.
Örök életre szóló eskümet arra hagyom,
Ki nem fél eléd térdelni, s életét egy életen át veled megosztani.
Szerelemem, kívánok neked hosszú, de leginkább boldog életet,
S, hogy ne hagy kárba veszni az igazi értékeket!
2012. 01. 27. 0:23
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése