2011. szeptember 15., csütörtök

Egy érzés, mely örökké tart

Oly tiszta érzés ez, mint mikor kisgyermek fél
Remegek, ajkamon száz meg száz csók tüze ég.
Testem egy dallamként száll, te adsz hozzá áriát,
S csakis én hallhatom e gyönyörű szép muzsikát

Összeforrunk, mint egykoron az ég és föld összeforrt.
Az érzés, mit veled érzek felkavar minden port.
Meg szűnik számunkra minden, az idő áll,
De te és az érzés egy pillanat tovaszáll

S én szenvedek e testnek nevezett börtön cellájában,
Lelkemet sok kínzó görcs sorban járja át ma.
Érzem a hiányt, érzem mit veled elvesztettem,
S nem bánom, de úgy fáj, hogy pont velem tetted meg.

Másé vagy ez úgy fáj, másé a te szíved,
S hiába vagyok már a te örök híved,
S nem várok én csupán egyetlen szép órát,
Mikor szemem lecsukják, s téged többé nem lát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése