Egyedül vagyok, magányos órámban
nem hív szó, senki nem keres
Itt ülök egyedül, gyászban
S szívem nem a régi, nem heves.
Kedvesem, kicsim, mackókám, kincsem...
elfelejtem a sok hívó szót.
E sok kedves név, már rég nincsen
Nem várok semmit, már semmi jót.
Nincs ki öleljen, dícsérjen, szeressen,
vígasztaljon ha szomorkodom.
Nincsen senki, ki örökké keressen,
S itt vagyok egyedül magányomon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése